Bemutatkozás Tagság Hírek Kapcsolatok Archívum English

Projekt indulása
A Katolikus Egyetemisták és Főiskolások Egyesülete támogatást nyert az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program keretén belül az Emberi Erőforrások Minisztériuma EU Fejlesztések Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkárság által meghirdetett EFOP-5.2.2-17 Transznacionális együttműködések című felhívásán, az EFOP-5.2.2-17-2017-00084 azonosító számú, "Utca, köz: közöd van hozzá. Transznacionális jógyakorlatok alkalmazása a helyi közösségek módszertani támogatására" elnevezésű támogatási kérelmével. A projekt részben arra is keresi a választ és a megoldásokat, hogy a kezdeti lelkesedés után miért csökken a lakossági aktivitás, s hogy hogyan és miként lehetne tenni ez ellen a helyi közösségekben. A támogatást elnyert projekt 2018. március elsejével elindul. A sikeres megvalósításon négy nemzetközi szervezettel (Hargita Megyéért Egyesület, Regionális Tudományi Társaság, Ludaspuszta Térségi Társulás, Fiatalok a Bódva-völgyéért) együttműködve fogunk dolgozni. Az elnyert támogatás összege 49.909.200 Ft. A projekt megvalósítási időszaka: 2018. 03. 01. - 2020. 02. 29.

Megalakult a projektmenedzsment szervezet és megkezdődött a projekt előkészítése
A projekt megvalósításának első és legfontosabb eleme, lépése, hogy létrejöjjön a projekt menedzsment szervezet és ezzel egy időben elkezdődhessen a projekt előkészítése, hogy a megvalósítás időszaka alatt minden gördülékenyen haladhasson, s a projekt megvalósítása eredményes és sikeres legyen. A projekt menedzsment szervezetben résztvevő személyek többéves, komoly tapasztalattal rendelkeznek projektek megvalósítása terén. Szakértelmükkel és tapasztalatukkal nagymértékben hozzájárulnak majd ahhoz, hogy a projekt előkészületei és a későbbi megvalósítás is eredményes lehessen. A projekt előkészítése során törekszünk arra, hogy minden létező eshetőségre megfelelően felkészüljünk, s minden szükséges információ, személyi és esetlegesen más feltételek is rendelkezésre álljanak a projekt megvalósításának kezdeti dátumára. Célunk, hogy a lehető legeredményesebben záruljon majd a projektünk a megvalósítási időszak végére.
Megállapodás a nemzetközi partnerrel
A Katolikus Egyetemisták és Főiskolások Egyesülete az EFOP-5.2.2-17-2017-00084 azonosítószámú, "Utca, köz: közöd van hozzá. Transznacionális jógyakorlatok alkalmazása a helyi közösségek módszertani támogatására" projekt keretei között együttműködési megállapodást kötött a csíkszeredai székhelyű Hargita Megyéért Egyesülettel a projekt sikeres megvalósítása érdekében. Az együttműködés a projekt teljes időtartamára szól. A Hargita Megyéért Egyesület/Asociaţia pentru Judeţul Harghita 2002-ben jött létre azzal a céllal, hogy olyan programokat, projekteket bonyolítson le, amely által a megye lakosságának életminősége javulhat. Tevékenységét több területen fejti ki, amelynek keretében az elmúlt évtized alatt kulturális, szociális, gazdaságfejlesztési és kvalitatív programokat bonyolított le, Hargita megye érdekében. Részt vállal tehetséggondozásban is, ösztöndíj programokkal és gyakornoki lehetőséggel. Emellett pedig nagy tapasztalattal rendelkezik partnerekkel való kapcsolatlétesítésében, mivel aktív együttműködéseket ápol, helyi és regionális partnerekkel. Mindezzel hozzájárul a Hargita megyei lakosság jólétéhez. Az egyesület elérhetősége: Honlap: http://hargitamegyeert.ro/hu/
Megállapodás a nemzetközi partnerrel
A Katolikus Egyetemisták és Főiskolások Egyesülete az EFOP-5.2.2-17-2017-00084 azonosítószámú, "Utca, köz: közöd van hozzá. Transznacionális jógyakorlatok alkalmazása a helyi közösségek módszertani támogatására" projekt keretei között együttműködési megállapodást kötött a szabadkai székhelyű Regionális Tudományi Társasággal. Az együttműködés a projekt teljes időtartamára szól. A Regionális Tudományi Társaság célja, hogy mindazon tapasztalt és fiatal szakembereket összefogja, akik a regionális tudomány vagy az ehhez kapcsolódó tudományág képviselői és mindemellett munkájukkal a régió és a közösség fejlesztésében kívánnak tevékenyen részt venni. A Regionális Tudományi Társaság tevékenysége során szakmai fórumokat és konferenciákat tart, amellyel a régió és a Kárpát-medence tudományos életét felpezsdítéséért és a tudományos utánpótlás fenntartásáért dolgozik. A Regionális Tudományi Társaság/Društvo za Regionalne Nauke a Magyar Regionális Tudományi Társaság vajdasági partnere. Emellett pedig további jól működő és kölcsönösen előnyös együttműködési hálózattal rendelkezik. Elérhetőség: http://www.rtt.org.rs/hu/content/kezd%C5%91lap
Megállapodás a nemzetközi partnerrel
A Katolikus Egyetemisták és Főiskolások Egyesülete az EFOP-5.2.2-17-2017-00084 azonosítószámú, "Utca, köz: közöd van hozzá. Transznacionális jógyakorlatok alkalmazása a helyi közösségek módszertani támogatására" projekt keretei között együttműködési megállapodást kötött a Regionalnog Udruženja Građana "Ludašpusta" azaz a Ludaspuszta Térségi Társulással. Az együttműködés a projekt teljes időtartamára szól. A Ludaspuszta Térségi Társulás azért alakult meg 2006-ban, Hajdújáráson, hogy Szabadka melletti kistérség fejlesztéséhez, a hagyományaik őrzésében segédkezzen. Mindemellett 2008-től elkezdve a Helyi Termékek Kiállítása rendezvényen a helyi gazdaságokban készült termékeket mutatják be, 2013 óta ez kibővülve Hagyományok Téli Fesztiválja keretei között valósul meg. Tevékenysége során a helyi hagyományok tiszteletét és megőrzését, valamint a fiatalabb generációs számára tovább adást szorgalmazza. Hozzájárulva ezzel nem csak a régi korok emlékeinek ápolásához, hanem a kis és nagyobb közösségek, ezáltal a társadalom kohéziójának az erősítéséhez. A Ludaspuszta Térségi Társulás munkáját segíti, hogy kiterjedt kapcsolati hálóval rendelkezik, amelynek tagjai média, kormányzati szervek és civil szervezetek képviselői. Elérhetőség: Honlap: http://ludaspuszta.com/hu/
Megállapodás a nemzetközi partnerrel
A Katolikus Egyetemisták és Főiskolások Egyesülete az EFOP-5.2.2-17-2017-00084 azonosítószámú, "Utca, köz: közöd van hozzá. Transznacionális jógyakorlatok alkalmazása a helyi közösségek módszertani támogatására" projekt keretei között együttműködési megállapodást kötött a Mládež za Údolie Bodvy Fiatalok a Bódva-völgyéért Polgári Társulással a projekt minél sikeresebb és eredményesebb megvalósítása érdekében. Az együttműködés a projekt teljes időtartamára szól. Fiatalok a Bódva-völgyéért Polgári Társulás szintén elkötelezetten dolgozik, hogy elérje a kitűzött céljait. A Társulás szakértelmével és munkája során szerzett tapasztalattal, hozzájárul a pályázat sikeres megvalósításához, illetve színesíti és gördülékenyebbé teszi a projekt megvalósítást. A Hargita Megyéért Egyesület, a Regionális Tudományi Társaság és a Ludaspuszta Térségi Társaság mellett immár a Fiatalok a Bódva-völgyéért Polgári Társulással négy nemzetközi szervezettel együttműködve tudunk dolgozni a projekt minél eredményesebb és sikeresebb megvalósításán.
Utcaközösségek - alulról építkezo közösségek jellemzoi
Szekunder kutatásunk elso eredményeiként feltérképeztük az alulról építkezo társadalmakról szóló elméleti irodalmak fo megállapításait. A civil társadalom koncepcióját Alexis de Tocqueville 1800-as évek elején született írásától eredezteti a szakirodalom, amelyben foleg az USA északi államaiban tevé-kenykedve, az amerikai demokrácia muködését mutatta be és elemezte. Az eros civil társadalom, az érdekképviseleti szervezetek és más egyesületek léte Tocqueville szerint kiküszöbölheti azokat a társadalmi konfliktusokat, amelyek szá-mos Nyugat-európai ipari társadalomban megjelent és egyre súlyosabbá vált. A mai értelemben vett civil szervezetek sokkal rövidebb múltra tekintenek csak viszsza. Megjelenésük a második világháborút követo pár évtizedben kibontakozó tervközpontú központosított nyugati jóléti államok csodje, és az ezekre válaszul az 1970-es, '80-as évekhez kötheto piacközpontú konzervatív államirányításának kudarca. Az 1990-es évek elejétol, vagyis alig 20-25 éve született meg egy új irányzat, amelyet gyakran a "harmadik utas megoldásként" vagy "új lokalizmusként" aposztrofáltak, és tartalmát tekintve a politikai, a gazdasági és a polgári-civil szereplok együttmuködésének fontosságán alapult. A folyamat kibontakozásában nagy szerepet játszott a keleti blokk államainak rendszerváltása, a vasfüggöny lebontása is, amelybol szintén egy új típusú, demokratikus civil részvételi forma iránti igény bontakozott ki.

Mi jellemzi az alulról építkezo társadalmakat?
A feldolgozott szakirodalmi források alapján összesítettük azokat a meghatározó tényezoket, amely alapján a hatékonyan muködo mikroszintu társadalmakat, adott esetben az utcaközösségeket definiálni tudjuk. A jól muködo közösségek elso tulajdonságát a többszintu hatalomgyakorlás jelenti, vagyis az, hogy a politika és a közösség összeér: a megválasztott vezetok ellenorzik a nem megválasztott helyi csoportokat. Fontos kritériumok közé sorolhatjuk az endogén fejlodést, mint célt, vagyis azt, hogy a közösségek számára nem a fejlesztés önmagában, hanem a helyi problémák megoldása a kituzött cél. Ezt követi a globális-lokális kapcsolatok rendszerének szükségessége, vagyis az, hogy a helyi közösség nyitott legyen a nagyobb társadalmi struktúrákra, nemzetközi információkra, akár piacokra). Fontos, hogy a közösség maga legyen képes döntéseket hozni, ugyanakkor partneri viszonyban álljon a politikai vezetéssel. Végül, az alulról építkezo társadalmak egyik meghatározó kulcsmotívuma az integrációra való törekvés, vagyis az új tagok hatékony és gyors, tartós beemelése a közösségbe. Ez utóbbi szempont kiemelten a nagyobb települések, magasabb fluktuációval leírható területén kulcskérdés.

A kisközösségek léte a döntéshozók érdeke
A közösséghez tartozás elonyös mind a kisközösségek, mind a közösség tagjai számára, de az talán kevésbé evidens, hogy a kisközösségek milyen hasznot tudnak hajtani a politikai döntéshozók számára. A társadalmi csoportok és a politikai vezetés közötti összhang megtalálása miatt fontos volt, hogy ezeket a szempontokat kiemelten vizsgáljuk a szekunder kutatás során, és csoportosítsuk ezeket az elonyöket. Az elso ilyen elony, hogy a kisközösségek által meghozott, kis léptéku, de fontos döntések minoséginek döntéseknek számítanak: a sok résztvevo által hozott döntések minden résztvevonek megfelel, a nagy többségnek kedvére van, ráadásul, tekintve, hogy a döntést a jelenlévo és jelen maradó közösség hozza, az a politikai változásoknak kevésbé kitett. Noha a döntéshozás lassabb nincs szükség egy döntést többször meghozni, a résztvevok érdekeltek a problémák megoldásában és kevésbé bürokratizált folyamatokként jellemezhetok a közös döntések. Mindemellett a közösségért végzett munka elkötelezettségen és önkéntességen alapul, nem fizetségért történik, így olcsó. Emellett a partnerség a politikai döntéshozás irányában bizalomnövekedést eredményez és így fokozza annak legitimációját.

Magyarország nagyon aktív a közösségi munkában, Budapest kevésbé
A szekunder adatelemzésünk eredményeként megállapítottuk, hogy az elmúlt évek során a helyi közösségekért végzett önkéntes munka Magyarországon is egyre nagyobb tért hódít. A magyar kormány a Nemzeti Önkéntességi Stratégia 2011-2020 programjával párhuzamosan a Központi Statisztikai Hivatal adatfelvételt végzett az önkéntesség helyzetérol, amely adatfelvételre 2011-ben és 2014-ben is sor került. Ez alapján azt mondhatjuk, a magyar 14 éven felüli és 75 év alatti lakosságból már 2014-ben körülbelül minden harmadik személy vett részt valamilyen önkéntes tevékenységben egy év leforgása alatt, ez független az életkortól, azonban az iskolai végzettséggel kissé emelkedik, és különösen a kisebb településeken élok aktívak a közösségi munkában, míg Budapesten az önkéntes, civil aktivitás sokkal alacsonyabb. A szakirodalmi források alapján ennek az érdekes jelenségnek a magyarázata az lehet, hogy a városokban nem átlátható a közösség mérete, és emellett nincsnek lehatárolt mikroközösségek, nem ismerik egymást az egymás mellett élok.

Társasházak - városi mikroközösségek?
A szekunder adatelemzés során külön kitértünk annak vizsgálatára, hogy a társasházi lakóközösségek tekinthetok-e jól muködo városi mikroközösségeknek. Noha számos ezzel ellentétes hatás sorolható, e közösségek gazdasági- és érdekközösségnek tekinthetok, és néhány esetben jó mintaként szolgálhatnak a városi mikroszintu közösségek számára. Magyarországon azok a személyek, akik egy meghatározott lakóépületben külön-külön lakással, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiséggel rendelkeznek, a gyakorlatban társasházi lakóközösséget alkotnak. Az ilyen közösségek tagjainak jogait és kötelezettségeit a 2003. évi CXXXIII. törvény szabályozza, a társasház tehát jogi forma: saját döntéshozási fórummal (közgyulés), szervezeti és muködési szabályzattal, házirenddel rendelkezik. A társasházak közösségének lehetoségei természetesen korlátozottak, ám saját bevétellel és kiadásokkal rendelkezik (amely a lakók hozzájárulásaiból, de közös gazdasági tevékenységbol is származhat), így a társasház gazdasági közösség is. A kötelezo közgyulés ráadásul olyan szervezeti fórum, amely a társadalmi-kulturális problémák, az egymás mellett élés problémáinak megvitatására is alkalmas és hivatott. Mindemellett a társasház és a közös épületrészek megfelelo muködtetése, karbantartása, illetve a társadalmi kapcsolatok ápolása a közösség minden tagja számára gazdasági érdek is, hiszen egy jól muködo és jó állapotú társasház emeli a saját tulajdon értékét is.

A survey adatfelvétel lezárulta
Annak feltérképezésére, hogy milyen lehetoségek állnak rendelkezésre helyi szinten az mikroközösségek kialakítására, illetve ezek hiányát mennyire érzékelik a különbözo Közép-Kelet-európai országokban, nagymintás kérdoíves lekérdezést végeztünk. Az kvantitatív, kérdoíves survey adatfelvételre, illetve a kvalitatív kutatás-elemekre (interjúk, fókuszcsoportok, mentális térképezés) 2018. május-júniusában került sor - ennek során összesen több, mint ötszáz, a helyi társadalmi életre rálátó informátorral (önkormányzati dolgozók és helyi civil szervezetek munkatársai) készült kérdoíves interjú online és nyomtatott formában is. A válaszadók Magyarországról, illetve egyenlo arányban Romániából, Szlovákiából és Szerbiából származtak; a lekérdezés során figyelembe vettük a reprezentativitás egyes szempontjait. A válaszadók a helyi életben valamilyen fontos társadalmi funkcióval rendelkezo, aktív személyek. Az o megszólításukra azért van szükség, mert a kérdoív célja épp annak feltérképezése - amellett, hogy a vizsgált témában milyen helyi problémák, kérdések merülnek föl - hogy ezek megoldására milyen helyi humánero áll rendelkezésre (kik alkotják ezt a társadalmi csoportot, s ami még fontosak, milyen súlyosnak értékelik a vonatkozó problémákat, továbbá, hogy mennyire mobilizálhatók e problémák megoldására)

A közösség hiánya mindenütt felmerülo helyi problémának számít
A primer survey, tehát nagymintás kérdoíves kutatásunkban alkalmazott kérdoív fo kérdésblokkja az volt, amelyben különbözo, a helyi közösséggel kapcsolatos prob-léma vonatkozásában kérdeztük válaszadóinkat. A feladatuk annak megállapítása volt, hogy az adott, felsorolt problémát mennyire tekintik számottevonek a helyi kontextusban. A válaszadásra 0-10-ig terjedo, tehát 11 fokú skála állt rendelkezésükre. A közösségfejlesztés vonatkozásában értékelendo, lehetséges helyi társadalmi problémákat az 1) alacsony közbiztonság, az 2) elöregedo népesség (amely magában foglalja az alacsony születésszámot és a kifelé történo vándorlást is a fiatalok részérol), a 3) beköltözok nagy száma, a 4) kiköltözok nagy száma, a 5) közösség hiánya, a 6) gondozatlan környezet és végül a 7) rossz minoségu oktatás jelentette. Nemzetközi összehasonlításban fontos megállapítani, hogy az eltéro országok lakói eltéroképp ítélték meg a felsorolt problémák mértékét, ez nagyon valószínu, hogy az országok közötti társadalmi-gazdasági eltéréseknek egyszeru folyománya. Románia és Szerbia mintánkba került válaszadói nem ritkán a 7-es pontszámot is meghaladták egy-egy probléma mértékének meghatározása kapcsán, ami - figyelembe véve a magyarországi 4-5 körüli átlagértékeket - jelentos különbségnek mondható. Szlovákia értékei ugyanakkor többnyire együtt mozognak a magyarral, bár a szlovákok a gondozatlan környezetet súlyosabb problémának tarják magyar társaikhoz képest, míg a magyarok az oktatás színvonalát értékelik sokkal alacsonyabbra, mint a szlovák válaszadók.

A népesség rendkívüli módon mobilizálható közösségfejlesztési akciókban
A primer kutatásunk egyik fo kérdése annak megállapítása volt, hogy milyen mértékben mobilizálható Magyarországon, Szlovákiában, Romániában és Szerbiában a helyi közéletben egyébként aktív és könnyen elérheto helyi lakosság (politikai, civil szervezet, különbözo közösségi szervezetek munkatársai). Az eredmények azt mutatják, hogy átlagosan napi 2-4 órát szánnának szabadidejükbol a válaszadók hetente, amennyiben az adott probléma segítségükkel megoldható volna. Ez viszonylag nagy aktivitást jelez, hiszen negyed-fél munkanapról van szó, vagy másképp tekintve: havi egy hétvégényi munkát "ajánlottak föl" segítség-ként a válaszadók. Ez mutatja azt is, hogy elkötelezettek a helyi problémák megoldásai iránt, olyannyira, hogy szívesen szánnák rá legértékesebb kincseiket: idojüket és energiájukat. Azt is jelenti ez, hogy a helyi életben aktív civil, politikai és egyéb társadalmi szereplok a közösség érdekében, a valóban meggyozo közösségi célok érdekében aktivizálhatóak és eddig lekötetlen, erre szánható energiával rendelkeznek. A közösség hiányának megoldására viszonylag sok idot, 3 óra 20 percet szánnának válaszadóink egy héten a szabadidejük rovására. Ez a tény arra a következtetésre vezet, hogy a mikroszintu közösségfejlesztési tevékenységek a leginkább népszeru problémák közé tartozik olyan szempontból, hogy a potenciális helyi civil erok mozgósítására ezen a területen mutatkozik az egyik legnagyobb esély.

Az elkötelezett a helyi ügyek iránt, aki hazája és Európa iránt is elkötelezett
Primer kutatásunkban, a kérdoívre alapulóan megvizsgáltuk: a civil szervezeti, illetve a politikai döntéshozó testületi tagság mennyiben befolyásolja a válaszadók helyi, regionális, nemzeti és európai identitását, különös tekintettel a helyi élet iránt érzett elkötelezodésre. A vizsgálathoz a civil szervezeti, illetve másik elemzésben a politikai testületi tagsággal rendelkezoknek a különbözo, skálával mért identitáskérdésekre adott válaszaik átlagértékeit hasonlítjuk össze a szervezeti/testületi tagsággal nem rendelkezok átlagértékeivel. Az eredményeink azt mutatják, hogy a helyi politikai életben részt vevok ugyanolyan mértékben elkötelezettek a helyi közösség iránt, mint más válaszadók, így ok valóban rendkívül fontos szereploi lehetnek a helyi mikroszintu közösségfejlesztési projekteknek, és sokkal inkább elkötelezettek a helyi, mint a nagyobb közösségi, nemzeti kérdésekben. Ezt az is jól mutatja, hogy akár a helyi civilek, a helyi politikusok is a helyi közösséghez való kötodésüket értékelték átlagosan a legmagasabbra. Ugyanakkor azt is láthatjuk, hogy szignifikánsan eltérnek a civilek és nem civilek abban, hogy elobbiek azonosulása a helyi közösséggel, és Európával is szignifikánsan magasabb, az elkötelezettségük tehát magasabb lehet a helyi és európai ügyekkel kapcsolatban, a helyi közösségfejlesztés iránt is.

A gazdasági alapok nagyon fontosak a közösségfejlesztésben
Adatfelvételünk kvalitatív szakaszában részben közösségfejlesztésben jártas szakemberekkel készítettünk interjúkat. Általános és közös megállapításuk az volt, hogy eros gazdasági alap nélkül (ilyen például a társasházi lakóközösség, helyi érdekképviseleti formáció, stb.) ezek a szervezodéseik csak tagjaik egymás iránti elkötelezodésébol fakadhat, amely azt jelenti, hogy a tagok cserélodésével a közösségek meggyengülnek, hiszen a személyes kapcsolatok eltunnek a rendszerbol. Ezért a gazdasági alapokra helyezés mindenképpen fontos, ha nem is elsoszámú és legeloször megoldandó kérdés a mikroszintu közösségformálás során. A helyi gazdaság, legyen szó akár egy városi kerületrész, vagy egy-egy kisebb település gazdaságáról, nem muködik eros és jól muködo helyi társadalom nélkül, hiszen enélkül a kapcsolaterosség nélkül a gazdasági tevékenységek kiszervezodnek a helyi viszonyokból és kiszolgáltatásra kerülnek erosebb gazdasági szereploknek. A helyi szintu gazdaság soha nem tud a globális aktorok nyomába érni, az eros helyi társadalom azonban letéteményese a helyi gazdaság prosperálásának - állították a megkérdezettek.